Ezzel a képpel hirdették...
2011.február 17.-én elmentem érte:)
A hazafelé utam vele zökkenőmentes volt ám furcsán viselkedett mikor fel akartam venni odakapott a kezemhez ezt igazából nem is tartottam jelentősnek,hisz benne lehetett a félelem is.Tutyikának nevezték el ezt a kis öreget a menhelyen így maradt is ez a neve.
Volt is egy jelöltem aki magához is vette Őt egy másik kutyus mellé február 23.-án .Pár nappal az örökbe adás után az új gazdi jelezte nem szereti az Ő kutyája és hát Tutyika nem is szobatiszta...így pár nap elteltével vissza került hozzám attól kezdve már nem is hirdettem.
Nagyon szeretni való játékos kiskutya látszik valahol,valamikor nagyon szerethették...Ő minden cicát elfogadott együtt evett velük és tényleg senkit nem zavart csak úgy eltotyogott:)A fürdőszobában lakott ott szeretett lenni vagy kint a kennelben a másik idős kutyussal míg érte nem jött a gazdija:)
Hozzá jártak be enni azok a cicák akik sérültek és külön kell etetni Őket:)
Nyáron nagyon szeretett az udvaron lenni folyton keresgélni kellett ...egyszer el is csavargott,mikor a szél kivágta a kaput....tudtam,hogy idősebb kutyus akkor 10 év körülire tippeltem,hisz a látása sem volt tökéletes a hallása meg olyan alkalmi süketes:))
Amikor elcsavargott plakátokat tettem ki a környéken napokig ragasztgattam...egyszer csak megcsörrent a telefon..egy fiatal férfi hívott,hogy Ő megtalálta tőlünk 3 km-re az út mentén sétált....be is dobbant a szívem...istenem ez a kis vaksi öreg kutyus mekkora utat tett meg gondoltam magamban...,de a történet itt nem ért véget...a fiatal ember letette egy ismerősénél ahonnan szintén megszökött...,de megnyugtatott a gondolat talán még azon a környéken lehet,hát útnak indultam pár ismerőssel megnézni.Ahogy körbe körbe jártunk egyszer csak egy játszó téren feltűnt egy fehér szőrgombóc egy kislány sétáltatta...azonnal visszafordultunk.És igen Ő volt az az én drága Tutyikám:))) annyira megörült nekem dobálta magát:))
Elmondtam a kislánynak,hogy jutalmat érdemel amiért vigyázott rá igaz nehéz szívvel ,de megértette elköszönt tőle és hazahoztam Tutyikát aki boldogan szaladgált a kertben:)) aztán birtokba vette a fürdőszobát...Három hétig volt távol tőlem így ettől kezdve még inkább figyeltük ki ne menjen még véletlen se.
Ahogy teltek a napok szép lassan egyre inkább a hideg beköszöntével látszott rajta fájnak a lábai hosszas nekirugaszkodás kellett egy felálláshoz is...aztán egyre többet ivott ...egy darabig nem vettem figyelembe hisz tudtam elég idős és a napi pisi tócsák a folyosón sem zavartak annyira,de.....
2012.január elejétől már többször észrevehetően túlzottan zilált...aztán az egyik reggel hányni kezdett....ekkor kértem a menhely segítségét egy labor vizsgálat elvégzéséhez...Ezt a vizsgálatot Dunaföldváron el is végezték az.Köszönet a segítségért!
kórházi váróban készült képek...
Azonnal meglett az eredmény a gyanúm beigazolódott...Sejtettem,hogy magas lehet a vér cukra és biztos voltam abban,hogy a veséje sincs rendben...
19 volt a cukor szint ez nagyon magas és cushing kórra utaló eredményeket igazolt még a labor....tudtam, éreztem nagyon beteg ....
A vizsgálat során a dr.-nő megnézte a fülét tetoválva van ezt nemrég fedeztem fel benne mikor le kellett nyírni a füléről a szőrt.A doktornő leborotválta teljesen és tökéletesen kiolvasható számot talált benne 952... megdobbant a szívem...azonnal el kezdtem gondolkozni rajta mi van,ha valaki mégis keresi Őt ez alapján lehet meg is találnám merült fel bennem,hisz én biztosan keresném a kutyám....sőt hát kerestem Őt is:)
Beindult a bogár a fejemben....
A dr.-nő ígéretet tett ,hogy utána jár a tetoválási számnak,de közben én is próbálkoztam hívtam a MEOE-t
2 napomba tellett mire sikerült elérnem valakit aki segített...
És akkor jött az óriás döbbenet...
Tutyika 1996 ban született Kecskeméten az Ojtozi Út 9 ben...A tenyésztő neve Kovács Ágnes....a kennel neve Oxemberg-szépe....hihetetlenül izgatott lettem azt éreztem valahová oda tartozhat a Tutyi...A Menhely az állatokért alapítvány egyik munkatársa segítségével kiderült a Juhász utcán fogták be 2010 december 13.-án ez 2 utcányira van az eredeti címtől.... felhívtam a tudakozót a cím alapján adtak egy vonalas számot ...hiába hívtam nem vette fel senki....2 nap után ismét a tudakozót hívtam kértem a szomszédos házak közül hátha valakit el tudnék érni..adtak is egy számot.Tárcsáztam...egy kedves férfi vette fel elmeséltem neki milyen ügyben keresném a szomszédját...nagyon segítőkész volt.Elmondta a fiatal ember már nem lakik ott albérlők lakják a házat,de mivel neki az ismerőse így próbál üzenni,hogy keressen meg engem....meghagytam a számom...
2012.február 15.-én épp a születés napomon derült ki,hogy Tutyika beteg....16.án levittem dr.Kovács Péterhez aki készségesen segített kaptam inzulint amit minden nap 2x kell majd adni neki...
Vettem diétás konzervet és olyan ételeket amik stabilan tarthatják a vér cukor szintjét.Most ,hogy tudom mennyi idős még inkább kötődöm hozzá:) Nagyon drága szeretni való kis lény Ő.
Elkezdtem adni neki az inzulint és megmutattam Mercikének is,hogyan kell attól kezdve ragaszkodott hozzá,hogy beadja neki:) Beállítottuk a telefonjainkon az ébresztőt napi 2x csörög el ne felejtsük beadni neki.
2012.február 21.-én ismét rosszul lett Tutyi...nagyon rosszul:( nem bír állni...nagy a baj:((
Levittem Péterhez segítsen...azt mondta a veséje áll le...nagyon rossz:(( nagyon érzem szakad ki belőlem egy darab....szívem szakad meg....szinte egész éjjel ültem vele a fotelban vagy a földön az ölemben aludt el szépen elringattam....:(
reggel az ágyamról levett pléden aludt ...félve néztem meg él-e még...
2012.február 22.
Tudtam meg kell hozni életem egyik leg nehezebb döntését.... Felhívtam Pétert....mondtam neki este jöjjön ki és engedjük át a szivárvány hídon...
Ez az éjjel annyira rossz volt és én szeretem annyira,hogy elengedem ezt a kincset....ezt a drága kis öreget akit örülök,hogy mellém vezetett a sors....
Napközben elszenderedett a fürdőben a megszokott helyén...aztán mielőtt el kellett volna mennem a szomszéd városba még az ölembe vettem...sírtam...tudtam el fogom veszíteni...nagyon fáj nagyon fájt....
Behoztam a szobába a konvektor elé ahol a cicák alszanak...sírva tettem le azonnal körbe állták feküdtek mellé...az egyik cica a fejét átölelve nyugtatta....éreztem nem sok van már vissza...
Nagyon sok puszit adtam neki és megvártam amíg elalszik úgy indultam el...siettem...
Ahogy a boltban álltam éreztem valami nagyon furcsát éreztem most hal meg:(( azonnal hívtam a fiam....
-Nézd meg légy szíves s Tutyit azt hiszem most halt meg...mondtam neki.... mire a kisfiam:( -Igen anya most halt meg:((
Dávid betakarta a kis testét és kiküldte a többi állatot...akik mind körülötte feküdtek...még melegítették:(( azonnal indultam haza....
Megkértem telefonon az egyik ismerősöm segítsen nekem eltemetni megadni a vég tiszteletet ennek a drága kisöregnek aki mindannyiunk szívéve belopta magát az Ő drága kis totyogásával a szeretetével ahogy bújt hozzám...istenem nagyon hiányzik már most,de bízom benne,hogy van mennyország és ott már nem fáj semmi és csak játék van csak boldogság és,ha egyszer nekem is eljön az időm találkozhatom majd még vele...
Nyugodj békében kicsi kincsem!!
Tutyika élt 1996-2012
2012.02.24....
Épp a városban voltam mikor megcsörrent a telefonom a fiatalember hívott akinek üzenetet hagytam Tutyi miatt hátha onnan veszett el....
Milyen érdekes az élet gondoltam...
Kedves volt elmondta igazából nem érti miért keresem,de a szomszédnak elmondottak alapján kíváncsi lett...
Elmesélte a házát Ő nem a Kovács családtól vette,de tudja valóban volt ilyen nevű tulajdonosa a háznak még kb 16 éve!!!Ők akkoriban adták el egy következő családnak és Ő már azoktól vette...És igen voltak kutya tenyésztésre utaló dolgok például a külső ól ahol volt infra lámpa és kialakított helyek ezeket Ő évekkel ezelőtt lebontotta már...nem emlékezett ilyen kutyusra sajnos,de felmerült a beszélgetés közben,hogy lehet valamelyik szomszéd vásárolt vagy kaphatott esetleg ilyen kutyust és onnan csavargott el vagy ilyesmi vagy tényleg a kis öreg csak arra kóválygott és mindez a véletlen műve,hogy ott fogták be....nem tudom talán örökre titok marad és az akinél leélte a 15 évét az már biztosan halottnak hitte,hisz tudhatta mennyi idős volt mikor elveszett...sajnos igen már nem él és sajnálom,hogy nem sikerült a gazdiját megtalálnom....
Solt,2012.február 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése